Elpusztult „Remény”, a tojáskora óta őrzött parlagi sas

„Reményt” még tojásként mentették ki utolsó pillanatban egy zavarás miatt elhagyott sasfészekből. A tojást mesterségesen keltették ki, majd a fiókát pótszülők fészkébe helyezték ki, ezt önkéntesekkel őriztették, és kirepülés előtt még egy GPS nyomkövetővel is ellátták a szakemberek.

Nevét egy internetes szavazáson kapta, és a sasbarátok népes tábora azóta is folyamatosan nyomon követte sorsát és öt országot érintő utazásait. Sokan azt várták, hogy az idén harmadik életévét betöltő madár tavasszal már párt találhat és akár költésbe is kezdhet, azonban sajnos nem így történt. „Remény” tetemére a hétvégén találták rá a nyomkövető jelei alapján, amely fajtársával és két rókával együtt szinte bizonyosan mérgezés áldozata lett.


"Remény életútja képekben (Fotók: Czifrák Gábor, Horváth Márton, Deák Gábor).

 

A mostani két példánnyal már 75-re emelkedett az elmúlt 10 évben megmérgezett és megtalált parlagi sasok száma. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) adatbázisa szerint a ragadozók számára szándékosan kihelyezett mérgezett csalétkeknek már 600 védett és fokozottan védett madár eset áldozatul 163 millió Ft természetvédelmi értékben, köztük például 101 rétisas, 13 kerecsensólyom és 362 egerészölyv is. Ezeknek az EU-s szinten betiltott mérgeknek már a tartása is bűncselekmény, a csalétekhez való felhasználásuk pedig orvvadászatnak, természetkárosításnak és állatkínzásnak is minősíthető, és több éves börtönbüntetéssel sújtható. Nem beszélve arról, hogy ezek az őrizetlenül kihelyezett szerek egy véletlen baleset során vagy az élelmiszerláncba bekerülve az emberekre is halálos veszélyt jelentenek. Ennek a példátlan természetkárosításnak a visszaszorítását az EU is támogatja, és az erre a célra életre hívott HELICON LIFE+ projekt során az MME többek között a nemzetipark-igazgatóságokkal, állatkertekkel, az Országos Magyar Vadászkamarával és a Nemzeti Nyomozó Irodával is együttműködik.

„Remény” az elmúlt két és fél évben öt országban járt és nyomkövetője rekord számú, több mint 15 ezer GPS adatot szolgáltatott, így hazánkban eddig ez a madár segített a legtöbbet, hogy megértsük a fiatal parlagi sasok viselkedését és megismerjük mozgáskörzetüket. A nyomkövető jelei alapján vált az is egyértelművé, hogy a madár elpusztult, és a természetvédelmi szakemberek a hétvégén meg is találták a tetemét. A keresésben „Falco”, Közép-Európa egyetlen méreg- és tetemkereső kutyája is részt vett és így előkerült egy másik fiatal parlagi sas és két róka teteme is a közelből.


"Remény" mozgáskörzete a műholdas jeladó adatai alapján. A részletes térképért
katt a képre (Forrás: setellitetracking.eu).

 

A LIFE+ projekt keretében a sérült vagy elpusztult madarak vizsgálatát a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai koordinálják országosan. A most bekerült két sastetem előzetes állatorvosi vizsgálata alapján is nagyon valószínűsíthető, hogy pusztulásukat mérgezés okozta, így azokat további toxikológiai vizsgálatra továbbküldték a NÉBIH erre szakosodott laboratóriumába.

Az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet a legmesszemenőbben elítéli a szándékos és a gondatlanságból eredő mérgezést is, függetlenül attól, hogy ki és milyen megfontolásból tette. A vadgazdálkodás vonatkozásában a nem szelektív mérgek használatát a Vadászati törvény tiltja. Reméljük, hogy az elkövető személyére mielőbb fény derül és bíróság elé áll természetkárosítás, állatkínzás és orvvadászat vádjával. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a mostani sajnálatos esemény mellett az elmúlt év során több ezer mezei nyúl és több tucat őz pusztult el a nem szakszerűen alkalmazott Redentin 75 RB hatóanyagot alkalmazó rágcsálóirtás, és egyéb méreganyagok miatt. A mérgezések okozta, százmillió forintos nagyságrendű természetvédelmi és vadgazdálkodási károkozások felszámolása érdekében létfontosságú, hogy a sajtó ezekről a továbbiakban is hírt adjon.

A parlagi sas védelmét szolgáló HELICON projekt keretében mintegy 20 alkalommal tartottunk tájékoztatót hivatásos vadász továbbképzéseken, vadásznapokon. A projekt indulása óta a minden évben 62 000 példányban megjelenő „Vadászévkönyv” című kiadványunkban is beszámolunk a programról, a vadgazdálkodást érintő akciókról; a kötetet valamennyi vadászkamarai tag megkapja. A projekt legfontosabb elemének és céljának a megelőzést, a természetben élők, a természeti forrásokat hasznosítók környezet-, és természettudatosságának növelését tartjuk.

Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy bármilyen a táplálékláncba bekerült méreganyag potenciális veszély az emberre, ugyanis a vadhús révén a mi asztalunkra is eljuthat.

Ami a ragadozómadarakat illeti, Magyarországon valamennyi természetvédelmi oltalom alatt áll, és ezt – elkötelezett természet- és állatvédő szervezetekként – nyomatékosítjuk minden fórumon. Amellett, hogy rendszeresen emlékeztetjük erre a gyakorló sport- és hivatásos vadászokat, a védett fajok ismerete fontos része mind a kötelezően elvégzendő vadászvizsgára felkészítő tanfolyamnak, mind pedig magának a vizsgának.

 

Dr. Horváth Márton
MME HELICON parlagisas-védelmi LIFE+ projektvezető

Földvári Attila
Országos Magyar Vadászkamara kommunikációs és külkapcsolatokért felelős főmunkatárs

Hanga Zoltán
Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivő

 

Copyright 2003–2018. Budapest – imperialeagle.hu – All Rights Reserved