Tevékenységek,
akciók
A
projekt során tizenhárom akció végrehajtására kerül sor,
amelyekről itt egy rövid leírást adunk.
1.
Élőhely minőség értékelése a földhasználattal összefüggésben,
élőhely-kezelési javaslatok kidolgozása
|
Két
hegyvidéki és két síkvidéki költőpár territóriumában
1:10 000 léptékű térképi adatbázist készítünk, feltüntetve
az ott jellemző földhasználati mintázatot és a potenciális
veszélyeztetű tényezőket (elektromos légvezetékek
utak, stb.). A térképi adatbázist összevetjük a
madarak élűhely-preferencia vizsgálatának eredményeivel
(ld. 5. akció). Így pontosan meghatározhatjuk, hogy
a költési ciklus során és a nyugalmi periódusban
az egyes földhasználati típusok és mezőgazdasági
növénykultúrák milyen hatással vannak a sasok táplálkozási
szokásaira és territóriumuk kiterjedésére.
Az eredmények alapján kidolgozhatunk olyan élőhely-kezelési
irányelveket és javaslatokat, amelyek figyelembe
vételével és gyakorlati alkalmazásával (a faj számára
kulcsfontosságú területeken) biztosítható lesz a
hazai parlagi sas állomány hosszú távú fennmaradása.
A magyarországi nemzeti parkok a környezetileg érzékeny
területekre (ESA) vonatkozó általános élőhely-kezelési
tervek készítésekor remélhetőleg figyelembe veszik
majd a kidolgozott javaslatokat.
Eddigi eredmények: Az élőhely preferencia
vizsgálatok számára térképi és adatállományokat
hoztunk létre Földrajzi Információs Rendszerben
(GIS), amely a többi tevékenység elemzéséhez is
nagy segítséget nyújt. A veszélyeztető tényezők
térképezése során eddig kb. 635 km középfeszültségű
vezeték szakaszt azonosítottunk és jelöltünk be
1-10 000 térképen. A faj élőhelyi igényeinek vizsgálatához
két mintaterületen és 17 további fészkelőhelyen
mintegy 215 km2-en végeztünk földhasználati térképezést
szintén 1-10 000 léptékben. Az említett két mintaterületen
egyidejűleg zsákmányállat (ürge, mezei nyúl, fácán)
állománybecslés is történt.
vissza
a lap tetejére
|
2.
Középfeszültségű elektromos oszlopok szerkezetének módosítását
megcélzó szakanyag elkészítése
 |
A
parlagi sas európai állományát egyik leginkább hátrányosan
befolyásoló emberi eredetű tényező az elektromos
áramütés (ld.
veszélyeztető tényezők). Bár Magyarországon
évek óta sikerrel folyik a középfeszültségű elektromos
oszlopsorok szigetelése, hosszú távú megoldást csakis
olyan oszloptípusok alkalmazása jelenthet, amelyek
a nagy testű madarak számára is teljesen veszélytelenek.
A projekt során elkészítünk egy a problémát részletesen
feltáró, és módosító javaslatokat tartalmazó szakanyagot,
amit eljuttatunk a problémában érintett minden fél
számára (áramszolgáltatók, állami természetvédelmi
szervek, minisztériumok).
Eddigi eredmények: Két találkozóra került
sor az ELMŰ-ÉMÁSZ vezetőségével. Ezeken a találkozókon
a középfeszültségű légvezetékek okozta madárpusztulások
hosszútávú megoldásának lehetőségeiről beszéltünk.
A gazdaságilag is elfogadható megoldások kidolgozásához
további együttműködés szükséges. Sikerült továbbá
számos ország (pl. Németország, Dél-Afrika, USA)
szakembereinek e téren szerzett tapasztalatairól
információt gyűjteni, amely segítségünkre lesz a
hazai szakanyag elkészítésekor.
vissza
a lap tetejére
|
3.
A legalább két költő parlagi sas párt eltartó területek
Különleges Madárvédelmi Terület (SPA) státuszának biztosítása
 |
A
legalább két parlagi sas költőpárt eltartó területek
jogi védelmi helyzetének értékelését követően jelentést
készítünk az illetékes természetvédelmi hatóság
számára azokról az érintett területekről, amelyek
még nem szerepelnek a tervezett SPA területek listáján.
A hazai védelem kiterjesztése, az érintett területek
SPA területekké nyilvánítása a Madárvédelmi Direktíva
(79/409/EEC) alapján, jelentősen hozzájárulhat a
parlagi sas hazai élőhelyeinek jogi védelméhez.
Eddigi eredmények: A párok 2003-as elhelyezkedését
digitális térképen (GIS) ábrázoltuk. Ezt összevetettük
a BNPI és a MME által javasolt SPA területek határaival.
A BNPI működési területének esetében a 44 aktív
fészekből 9 (20%) kívül esik a javasolt SPA területek
határain.
vissza
a lap tetejére
|
4.
Az ismert és a potenciális költőterületek monitorozása
 |
Egy
megbízható tagokból álló (részben korábban is működő)
megfigyelő hálózat rendszeresen ellenőrzi az ismert
fészkeket a költési periódus során, a költés zavarása
nélkül. Bármilyen probléma, a költés sikerét fenyegető
veszély észlelésekor értesítik az illetékes nemzeti
park igazgatóságot és a projekt koordinátorait.
A potenciális költőterületek rendszeres megfigyelésével
új párok megjelenését kísérjük figyelemmel.
Az ismert fészkek közvetlen ellenőrzésére (ha valamilyen
veszélyeztető tényező nem indokolja többször) évente
egyszer kerül sor, amikor elvégezzük a fiókák gyűrűzését
is. A fiókákat hagyományos, alumínium, és színes
gyűrűkkel is megjelöljük.
Eddigi eredmények: Létrehoztunk egy adatbázist,
valamint 6 ezzel kompatibilis adatlapot, melyek
segítségével gyűjtjük a monitoring során kapott
információkat. Kapcsolatba léptünk az általunk ismert
személyekkel, akik a fajjal terepen foglalkoznak.
Az ország területén található valamennyi ismert
parlagi sas fészekhez kijelöltünk felelősöket, akik
koordinálják és összegyűjtik az adott párról az
információkat, valamint kapcsolatba lépnek a helyi
érdekcsoportokkal. A megfigyelő hálózatnak köszönhetően
szinte valamennyi párról minimum havi rendszerességgel
rendelkezünk adatokkal, így minden eddiginél pontosabb
képet kaptunk a faj hazai helyzetéről, illetve a
költési siker alakulásáról (ld. Melléklet). Összesen
80 potenciális parlagi sas territóriumot ellenőriztünk
a 2003-as évben, melyből 67-ben sikerült párban
megfigyelnünk madarakat, míg további 3 revierben
magányos madarakat láttunk csak. A síkvidéki párok
térhódítása tovább folytatódott, idén már a 63 ismert
aktív fészekből 40 volt síkvidéken és "csak"
23 hegyvidéken. A legtöbb fészekalj pusztulását
tojásos korban figyeltük meg (13 pár), melyek szinte
kizárólag síkvidéken voltak (12 pár). , 16 tojás
maradványait találtuk meg, melyből 6-ot tudtunk
vizsgálatra a SZIE Állatorvos-tudományi Karára adni.
Sikeres fészkekből további 2 bezápult tojást sikerült
begyűjtenünk, melyeket jelenleg szintén a SZIE ÁOK-n
vizsgálnak. 6 fióka pusztult el ismeretlen okból
a fészekben, melyből 2 egyfiókás meghiúsult költés
volt, valamint 4 párnál 2 fiókás fészekaljból az
egyik fióka pusztult el. Összesen a 43 sikeres fészekből
69 fióka repült ki. 2 fiókát közvetlenül kirepülés
után vonat ütött el. A fészekellenőrzések alkalmával
összegyűjtöttük a táplálékmaradványokat (jelenleg
Solti Béla határozza), valamint a vedlett tollakat
egyedi genetikai azonosításhoz (jelenleg vizsgálat
alatt a Hematológiai és Immunológiai Intézetben).
Összesen 31 fiókát gyűrűztünk meg hagyományos gyűrűkkel.
A hegyvidéki fiókák bal lábára, valamint a síkvidéki
fiókák jobb lábára fehér színű gyűrűk is kerültek.
vissza
a lap tetejére
|
5.
Hagyományos (VHF) rádiós nyomkövetés
|
Legalább
négy öreg, és több fiatal egyedet szerelünk fel
rádiós jeladóval. Az öreg madarak mozgásának nyomon
követésével pontos képet kaphatunk territóriumuk
méretéről és egyéb sajátosságairól, a madarak területhasználatáról
és élőhely-preferenciájáról (ld. 1.
akció). A fiatal madarak követésével hazai időszakos
megtelepedési területeiket próbáljuk felderíteni
(ld. még 6. akció), és hasznos
információkat kaphatunk túlélésükről.
Eddigi eredmények: Két kifejlett fiókára
került rádiós jeladó, júliusban, egy mátrai, illetve
egy dél-hevesi fészekben. Mindkét fiatal madarat
rendszeresen nyomonkövetjük a vevőkészülékek segítségével,
és mind a két madár jól van. A dél-hevesi fióka
szeptember közepén vált függetlenné a szüleitől,
és Besenyőtelek térségében telepedett meg (ott éjszakázik),
mintegy 25 km-re a fészektől. Napközben nagy területeket
kóborol be. Külön érdekesség, hogy ez a fióka harmadikként,
több mint tíz nappal a két fészektestvérét követően
repült ki a fészekből - láthatóan jó túlélési esélyekkel.
A mátrai fióka még a szüleivel van, és már nagyon
sok hasznos információval “szolgált” az
öreg madarak territóriumát illetően is (amiről korábban
semmi információnk nem volt).
vissza
a lap tetejére
|
6.
Fiatal egyedek műholdas nyomkövetése
 |
Összesen
hat fiatal sast műholdas jeladóval (“Platform
Transmitter Terminal” - PTT) szerelünk fel
közvetlenül a fészekből való kirepülésük előtt.
A jeladók segítségével előreláthatólag két éven
át követhetjük majd nyomon a megjelölt madarakat.
Az akció révén fontos információkat kaphatunk a
hazai időszakos megtelepedési területekről, a sasok
vonulási útvonalairól és túléléséről.
Az időszakos megtelepedési területek olyan területek,
ahol a fiatal, még nem költő madarak előszeretettel
tartózkodnak első néhány életévükben, és jó eséllyel
készülnek fel a későbbi párválasztásra és fészkelésre.
Ezeknek a területeknek a fontossága a faj fennmaradása
szempontjából a költőterületekkel egyenrangú, és
behatárolásuk alapvető feltétele annak, hogy megfelelő
védelmi intézkedéseket foganatosíthassunk rajtuk
(pl. elektromos oszlopok szigetelése, kapcsolatfelvétel
a helyi érdekcsoportokkal, stb.).
Eddigi eredmények: Kiterjedt információgyűjtés
után tesztelés céljából két adót vásároltunk. Két
fióka jelölése történt meg a Hevesi-síkon és a Borsodi-mezőségben.
Az egyik fióka kirepülés után közvetlenül (valószínűleg
az erős szél hatására) Erdélyen keresztül Szerbiába
került, ahol adatai 2003. szeptember 4. óta ugyanarról
a területről érkeznek. A madár és az adó megkeresésére
két utat szerveztünk (2003. október 2-3., 2003.
november 4-5.), melyen 9 tagtársunk, egy cseh és
egy szerb kolléga vett részt. 2003. november 5.-én
megtaláltuk a madarat és a műholdas adót is. A helyszínen
egy helyi gazda elmondta, hogy látta, ahogy a madarat
egy autó elütötte. Az területen parlagi sast nem,
viszont hét rétisast sikerült megfigyelnünk. A másik
fióka jelenleg (2003. október 20.) még a költőterület
közvetlen környezetében tartózkodik.
vissza
a lap tetejére
|
7.
Megfigyelő-hálózat létrehozása az időszakos megtelepedési
területeken
A potenciális és az ismert időszakos megtelepedési területeken
tapasztalt megfigyelőkből egy megfigyelő-hálózatot szervezünk,
amelynek feladata a sasok előfordulási gyakoriságának, létszámának,
koreloszlásának és mozgásának megfigyelése egy-egy adott
területen. A megfigyelési adatokból adatbázis készül, amelynek
kiértékelése alapján pontosabb ismereteket kaphatunk arról,
hogy Magyarországon mely területek a legfontosabbak a kóborló,
fiatal sasok számára.
Eddigi eredmények: A már korábban említett monitoring
adatbázisban gyűjtjük a nem költő madarakra vonatkozó megfigyeléseket
is. Az eddig összegyűjtött adatok alapján két térség számít
kiemelkedően fontosnak a fiatal madarak ideiglenes megtelepedése
szempontjából, melyek Békés megyében és Heves megye délkeleti
részén találhatóak. Ezen területek folyamatos monitorozására
a helyi kollégákkal a közeljövőben fogunk rendszert kidolgozni.
A Kelet-Szlovákiában 2000 óta és Kelet-Magyarországon 2002
óta folyó színes gyűrűzési programnak köszönhetően már több
adatunk van gyűrűzött fiatal madarak előfordulásáról elsősorban
a két említett területen.
vissza
a lap tetejére
8. A legveszélyesebb elektromos tartóoszlopok behatárolása
és szigetelése
|
A
veszélyes középfeszültségű oszlopsorokat mind a
költő-, mind az időszakos megtelepedési területeken
behatároljuk. Ezt követően a legveszélyesebbnek
ítélt oszlopsorokat a helyi áramszolgáltató vállalatokkal
együttműködve leszigeteltetjük. Ehhez a Magyar Madártani
Egyesület által kifejlesztett kereszttartó-burkolatokat
alkalmazzuk, illetve egyes speciális oszloptípusok
esetében kérésünkre az áramszolgáltató az átkötő
vezetékeket szigetelt kábelre cseréli le. Terveink
szerint a program során 10 000 db középfeszültségű
oszlop szigetelésére kerül sor (az eddig Magyarországon
leszigetelt közel 30 000 oszlopon túl).
Eddigi eredmények: A programhoz szükséges önrész
elsősorban ezen akció keretein belül kerül felhasználásra.
Az önrész kifizetésével kapcsolatos változások miatt
a szigetelések nagy ütemben meg nem kezdődhettek
meg. A szigetelőpapucsok elkészíttetése folyamatban
van. A veszélyes oszlopok felmérését tavaly télen
kezdtük el, mely munka során számos áramütött védett
madarat találtunk, de szerencsére parlagi sas nem
volt közöttük.
vissza
a lap tetejére
|
9.
Műfészkek építése és az instabil fészkek megerősítése
 |
A
projekt keretein belül 45 új műfészket építünk a
faj számára, a megtelepedésre alkalmas területeken.
Ezzel elősegítjük a parlagi sas állomány terjeszkedését,
emellett mind fizikai értelemben (stabilitás), mind
zavarás szempontjából biztonságos fészkelőhelyeket
biztosítunk a sasok számára azokon a költőterületeken,
ahol az optimális fészkelőhelyek száma limitált.
A műfészkek úgy épülnek, hogy Đ ellentétben egyes
természetes sasfészkekkel Đ nem fenyegeti őket a
leszakadás veszélye, így növelhető egy-egy pár költésbiztonsága.
Ha egy természetes fészket veszélyeztetettnek ítélünk
meg, fiókás korban megerősítjük, hogy ezzel biztosítsuk
a sikeres kirepülést.
Eddigi eredmények: Tíz új műfészket helyeztünk
ki parlagi sas élőhelyeken és számos régi műfészket
újítottunk fel. 2003-ban 5 parlagi sas pár költött
mesterséges feszekben.
vissza
a lap tetejére
|
10.
Emberi zavarás korlátozása és a veszélyeztetett fészkek
őrzése
|
A
költési kísérletek magas arányban (mintegy 30%-ban)
sikertelenek, aminek leggyakoribb oka az emberi
zavarás. Ha a rendszeres megfigyelések során a fészkelőhelyek
közelében olyan emberi tevékenységre figyelünk fel,
amely zavarás miatt veszélyt jelenthet a költés
sikerére (pl. fakitermelés, méhészet, vadászat,
építés, turistaforgalom, stb.), értesítjük az illetékes
nemzeti park igazgatóságot. A nemzeti park igazgatóság
ezután jogi lehetőségeihez mérten korlátozhatja
(térben vagy időben) az adott tevékenységet. A legveszélyeztetettebbnek
ítélt fészkeknél a teljes költési időszakra folyamatos
őrzést szervezünk.
Eddigi eredmények: A zavarások korlátozásával
kapcsolatosan a mi feladatunk a fészkek helyének,
illetve a potenciális veszélyforrásoknak a jelentése
az illetékes nemzeti park igazgatóságok felé. 2003-ban
a BNP területén egy méhész tevékenységével kapcsolatban
merült fel probléma, a BNP időbeli korlátozással
élt (pergetés későbbre halasztása). Egy másik síkvidéki
fészeknél őrzést szerveztünk (2002-ben ennek a sas
párnak a fészkét lefűrészelték), önkéntesek bevonásával.
A pár sikeresen repített két fiókát. Egy harmadik
fészket folyamatos figyeltünk a fiókanevelés utolsó
stádiumában ipari kamera rendszer segítségével.
Ebből a fészekből egy fióka repült ki.
vissza
a lap tetejére
|
11.
Ismeretterjesztő kiadványok készítése
A faj védelmében érintett érdekcsoportok és a közvélemény
számára kiadványokat készítünk, hogy megismerjék hazánk
e féltett természeti kincsét, védelmi helyzetét és problémáit.
Elsősorban a faj védelmében közvetlenül érintett csoportok
(erdészek, mezőgazdászok, vadászok, turisták) tájékoztatása
és együttműködése elengedhetetlen a parlagi sas hosszú távú
megőrzéséhez, de a fajjal kapcsolatos szélesebb társadalmi
tájékozottság is fontos. A program során posztert, matricákat,
füzetecskéket, projektismertető táblákat készítünk. A honlap
elkészítésére is ennek az akciónak a keretében került sor.
Eddigi eredmények: Elkészült 10 db projektismertető
tábla, melyeket hamarosan elhelyezünk autópálya pihenőhelyeken
és egyéb forgalmas pontokon a projekt által érintett területeken.
Elkészült a projekt honlap.
vissza
a lap tetejére
12.
Szakanyagok készítése illetve prezentálása a média számára
A projekttel kapcsolatos kommunikáció része a társadalom
médián keresztüli tájékoztatása. A program során számos
újságcikket, TV- és rádióriportot jelentetünk meg, illetve
szakanyagok és tudományos publikációk készülnek.
Eddigi eredmények: A program során eddig három médiaeseményt
szerveztünk. (1) A program kezdetén (2002.11.26) egy fiatal
madár repatriálása kapcsán sajtótájékoztatót szerveztünk
Tepély-pusztán (Heves megye). (2) 2003 nyarán (2003.08.24)
sajtókampányt indítottunk a középfeszültségű elektromos
tartóoszlopokon áramütést szenvedett madarakról. (3) Legutóbb
a parlagi sasok műholdas nyomkövetése kapcsán indítottunk
sajtókampányt (2003.10.10). Mindhárom alkalommal a programról
több országos és számos helyi TV, rádió és újság beszámolt.
A két műholdas adóval felszerelt madarat Magyarország leghallgatottabb
rádióműsorának két műsorvezetőjéről neveztük el, így a műsorban
riportot adtunk, valamint a jövőben többször is jelentkezni
fogunk a műsorban.
vissza
a lap tetejére
13.
Fórumok, találkozók szervezése
A legtöbb érdekcsoporttal a személyes kommunikáció a tájékoztatás
és együttműködés legmegfelelőbb, legcélravezetőbb módja.
Ezért a program végrehajtása során számos találkozót szervezünk
erdészekkel, vadászokkal, gazdálkodókkal, az áramszolgáltatókkal,
a természetvédelemben dolgozókkal, civil szervezetekkel
és tudományos kutatókkal. A projekt keretein belül végzett
munkát, annak céljait és eredményeit nemzetközi konferenciákon
mutatjuk be. A találkozók lehetőséget biztosítanak a konstruktív
párbeszédre, segítségnyújtásra és a projekttel kapcsolatos
megbeszélésekre, vitákra.
Eddigi eredmények: Kérdőívet szerkesztettünk a projektben
résztvevők számára a humán eredetű veszélyforrások jelentőségének
célcsoportonkénti becslése érdekében. Előadásokat tartottunk
(7 érdekcsoport, kb. 600 fő részére), illetve kapcsolatfelvétel
történt több célcsoport képviselőivel. 2003-05-23-án Budapesten,
az MME Parlagi Sas Védelmi Munkacsoport szervezésében és
a VI. Nemzetközi Ragadozómadár- és Bagolyvédelmi Konferencia
keretében került megrendezésre az V. Nemzetközi Parlagi
Sas Védelmi Konferencia.
vissza
a lap tetejére
|
